Ez a recept, egy klasszikus vasárnapi ebéd hangulatát idézi!

Akinek a rántott hús nem nélkülözhető a paleo életmód során, de nem szeretne – számára addig ismeretlen, és olykor indokolatlanul is “méregdrága” alapanyagokat használni, (nem ismerve annak élettani hatását, és addig nem tapasztalt mellékhatásait), – akkor lokálisan is, ez a legjobb megoldás! 🙂

Hozzávalók:

1 kg tarja szeletelve

1 kg tepertőmorzsa

10 ek. paleo mustár

(Nem paleosoknak, – az Aldiban is elérhető, – Dijoni mustár)

1 tk. tiszta só

Elkészítés:

Előmelegítem a sütőt, 200C°-ra.

A tepsibe sütőpapírt vágok, sarkait behajtogatom.

A tarjaszeleteket az egyik oldalon vékonyan bekenem – szilikonecsettel – mustárral.

A tepertőmorzsát vékonyan, elterítem, elegyengetem, meghintem finoman fél tk. sóval.

A tarjaszeleteket a mustáros felével lefelé egymás mellé helyezem szorosan.

Az így látszó nyers hússzeleteket a maradék mustárral, szilikonecsettel megkenem.

Majd a maradék tepertőmorzsával egyenletesen beterítem.

Majd a maradék sóval a tetejét meghintem.

(Azért kell a só mert alapból a tepertő nem sós, ha mégis, akkor ezt vegyük figyelembe elkészítéskor.)

A mustár fűszerezettsége miatt nincs szükség a hús további sózására…

Inspirációjáért köszönet Mojzes Évának (Gasztroblogger),

https://mojzeske.blogspot.hu/search/label/%22pank%C3%B3%20morzsa%22%20r%C3%A1ntott%20csirkecomb?view=classic

Boldog jó étvágyat! 🙂

Ötlet:

Lehet karaj szeletekből, vagy csirkemellel is elkészíteni.

Ínyencek megfirkálhatják akár fokhagymaporral, és/vagy chili paprikával, (a paradicsom, paprika, padlizsán, sem ajánlott autoimmunban), egyéb fűszerekkel is…

Ha nincs tepertőmorzsa, csak darabos, vagy nem egyenletesen apró a morzsalék, akkor  – lehűtés után – aprítóval, néhány gyors, rövid fordulattal összevágható. (Nem jó szobahőmérsékletlen, és/vagy hosszabban aprítózni, mert akkor egy zsírmasszát, pépet kaphatunk, amit így nem tudunk hasznosítani… )