Közbeszerzések az ókorban
Közpénzek ellenőrzött elköltése mérnöki létesítményekre és szolgáltatásokra az ókori Görögországban
Az Európai Mérnöktanácsadó Szervezetek Szövetsége (EFCA) júniusi, rodoszi konferenciáján jó néhány érdekes előadás hangzott el, de ezek közül is kiemelkedett T. P. Tassiosnak, az Athéni Műszaki Egyetem professzorának az előadása, amely ámulatba ejtette a hallgatóságot.
Érdekes tényeket tudtunk meg ugyanis arról, hogy 2500 évvel az Európai Uniónak a térségben való megjelenése előtt hogyan zajlottak a közbeszerzési eljárások. Az alkalmazott módszerek megismerése a mai döntéshozók és a mérnökök gondolkodását is kedvező irányban befolyásolhatja. Reméljük, néhány politikusunkhoz is eljut az ókori világ üzenete.
Az alábbi összefoglaló megírásához Tassios professzor nemcsak hogy hozzájárult, hanem még el is küldte az előadásán kivetített ábrákat, amelyekből néhányat közreadok.
A professzor kiemelte a tudomány szerepét a mérnöki szakma fejlődésében, jelezve, hogy az Égei-tengeri térség fejlődéséhez leginkább az időszámítás előtt 600-tól megfigyelhető élénk tudományos tevékenység járult hozzá, amelynek központja Alexandria volt.
Az ókori görög demokráciában, az úgynevezett klasszikus időszakot követően alapkövetelmény volt a közpénzek átlátható elköltése, a tervezők és kivitelezők nyílt eljárásokon való kiválasztása. Az előadás az időszámítás előtti 4. század közpénzekből megvalósult projektjeinek tanulságaira összpontosított.
Tervezők kiválasztása
A tervezők személyére az állam vezető tisztségviselői tettek javaslatot, majd a parlament tagjai informálisan megvitatták a javaslatokat. Ezt követően a preferált tervezők prezentációt tartottak a parlamentben, bemutatva a javasolt létesítmény makettjét.
Végül a parlament az árajánlatok ismeretében döntött a tervező személyéről. A kiemelkedő munkáknál Athén legbefolyásosabb polgárainak döntő szavuk volt, például Periklész javasolta Pheidiaszt a Parthenon megvalósítására.
Abból a korból nem maradt fenn sok tervrajz, viszont a parlamentnek jóvá kellett hagynia minden jelentős építési beruházást, ezért a kőtáblákba vésett műszaki előírások fennmaradtak.
Az Oroposzi Amphiaraeion templomnál található szennyvízelvezető csatorna szerződésben rögzített, kőtáblán fennmaradt méretelőírásai és szerződéses feltételei:
Kivitelező: Phrynos
Jótálló (kezes): Telesias
Kivitelezési munkamódszer: ajánlat szerint
Méretek megadva, anyagok eredete meghatározva
Egységár: a csatorna 4 láb hosszú szakaszáért 6 drachma
Időtartam: 20 nap, 180 méter hosszú csatorna
Minden athéni létesítmény pályázatának nyerteséről és a műszaki előírásokról a parlament határozott, a határozatot kőbe vésték és nyilvános helyen állították ki.
A határozatok rögzítették az előzetes tervek jóváhagyását, a munka odaítélését műszaki előírásokkal, egységárakkal és kivitelezési ütemezéssel együtt.
A szerződések környezetvédelmi előírásokat is tartalmaztak, például folyószabályozási munkáknál az öntözővíz biztosítására vonatkozóan.
Közbeszerzés
A nagyobb, közpénzből megvalósuló munkáknál a kőtáblák szolgáltak ajánlati felhívásként, és a parlament küldötteket menesztett más városokba a pályázat közzétételére.
A külföldi szakemberek és vállalkozók utazási költségeit megtérítették a költségek csökkentése érdekében.
A munka odaítélését követően a parlament határozata rögzítette a jótálló nevét is, aki garantálta a megfelelő teljesítést.
Munkák felügyelete, menedzsment
Vízépítési munkáknál a Vízvezetékek kurátora volt felelős a műszaki ellenőrzésért. Hosszabb projekteknél menedzsmentbizottságot neveztek ki.
Építési anyagok felkutatása és beszerzése
Megállapodás vállalkozókkal és technikusokkal
Büntetések kiszabása és beszedése
A nem megfelelően teljesítő vállalkozókat gyakran súlyos büntetésekkel sújtották, ami a kor szigorú üzleti etikáját tükrözi.
Kifizetések
Sok esetben a vállalkozók előleget kaptak. A kifizetések rendszerét részletesen szabályozták és szigorúan ellenőrizték.
A kifizetéseket parlamenti megbízott felügyelte, akinek személye havonta változott
A menedzsmentbizottság havonta elszámolt
Az egységárak és bérek hosszú ideig változatlanok maradtak
Az összes kifizetést kőtáblákba vésték és nyilvános helyen állították ki, még az apró összegeket is.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az ókori Görögországban nemcsak az építési technológia volt fejlett, hanem az adminisztratív, pénzügyi és minőségbiztosítási módszereket is rendkívül gondosan alkalmazták.
Forrás: Rév András: Közbeszerzések az ókorban, T. P. Tassios professzor előadása az EFCA konferenciáján